Házi kedvenceinkről: kutya macska hörcsög papagáj

Szeretem az állatokat és szívemen viselem a sorsukat. Magam is rendelkezem házi kedvencekkel. Szeretném ezt a blogot minél több fotóval és állat-történettel, hasznos tanácsokkal, tudnivalókkal feltölteni. Ahogy van időm, fejlesztem, így kialakul az arculata.

hirdetések

hirdetések

FRISS BLOGOK:

NAPTÁR:

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

hirdetések

Google Pagerank mérés, keresooptimalizálás freestat.hu 


statcounter Linkgyűjtemény, linktár Linkkatalógus
Link - Placc Linkgyüjtemény Linkster, a linktér!

Törpekaméleon - Bradypodion tavetanum

2009.12.29. 03:33 juc1us

http://chameleonnursery.gportal.hu/portal/chameleonnursery/image/DSCF3090.jpgTörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Alosztály: Lepidosauria
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Gyíkok (Sauria)
Család: Kaméleonfélék (Chamaeleonidae)
Alcsalád: Kaméleonfélék (Chamaeleoninae)
Nemzetség: Bradypodion
Faj: tavetanum

Alfajok: Tavetanum tavetanum STEINDACHNER, 1891
és Tavetanum boehmei LUTZMANN & NECAS, 2002

Származás:

Kelet-Afrika fás-cserjés vidékei, Mont Meru és Kilimandzsáró hegyek (Tanzánia) és a Teita hegy (Kenya).

Élőhely:

Trópusi hegyvidéki erdők, erdőszélek talaj- és cserjeszintjén mozog leggyakrabban, de kedveli az öntözött kultúrterületeket is.

Leírás:

Mint magyar nevéből is látható, a rendszertani kutatások nemrég még a Fischer-kaméleon (Bradypodion fischeri) alfajaként tartották számon. Ám végül önálló faji rangra emelkedett, testvérfajától mind méretben, mind színezetben való jelentős különbsége miatt, valamint viszonylagosan elszigetelt élőhelye okán. Küllemre valóban nagyon hasonlít a Fischer-kaméleonhoz, csak mindent L-es helyett M-es méretben kell elképzelnünk.

A hímek 18-20 cm-es hosszúságot érnek el, színezetük általában a barna és zöld árnyalataiból áll, nem kontúrosan elhatárolódó mintával, ezzel segítve a könnyebb álcázást. Főleg szemeik körül és arcuk oldalán sárga vagy piros csík is megfigyelhető. Azonnal szembetűnő a homloki részen látható két valószínűtlen, szarvszerű, rücskös felületű kinövés, amely a rivalizálási küzdelmekben játszik szerepet.

A nőstények sokkal visszafogottabb külleműek, alapszínezetük zöld, márványos mintákkal. Testméretük 6-7 cm-rel elmarad a hímekétől. A szarv kezdeménye rajtuk is látható, de inkább csak egy „rügyhöz” lehetne hasonlítani. Graviditásukat a többi fajhoz hasonlóan színváltozással jelzik, ez náluk barnásfekete sakktáblamintában nyilvánul meg.

Testfelépítésükben két említésre méltó eltérés mutatkozik az általános kaméleonformától, mivel a gerincvonal és a hasi vonal mentén végigfutó pikkelytarajok szinte teljes mértékben hiányoznak, a hasoldalon pedig a megszokottól eltérően nem egy, hanem két fehéres befűződési csík („cippzár”) található.

Kisebb testű és hegyvidéki fajok lévén életkoruk nem túl hosszú, 3-4 év körüli, de az élőhelyükre jellemző viszonylagos állandó hőmérséklet miatt szinte egész évben szaporodhatnak, 2-3 fészekaljat is „elpottyantva”. A kikelő fiókák szüleik kicsinyített másai, azzal a kivétellel, hogy a hímeken a szarvacskák csak 3-4 hónapos koruktól kezdenek jelentőssé válni.

Mint minden kaméleon, ők is rovarevő ragadozók, de nem zárható ki, hogy a lehullott, erjedt gyümölcsökbe bele-belekóstolnak.

A hímek egymással szemben meglehetősen aggresszívan lépnek fel, védik a revírjüket, de előfordulhat, hogy akár több nőstényt is megtűrnek a „királyságukon” belül.

Terráriumi tartás:

Testméretéből következik, hogy nem szükséges számára 1 m3-es férőhely, magányosan tartott állatoknak tökéletesen megfelel a 30×40 cm alapterületű, 60-70 cm magas terrárium, teljes tetőfelületén szellőzőráccsal. Békés természete megengedi, hogy egy párt együtt neveljünk, ekkor azonban a terrárium mérete legyen az előbbiek duplája, hogy a két állatot a lehető legkevesebb stresszhatás érje, súrlódások nélkül tudjanak félrevonulni, elrejtőzni egymás elől. Azonos nemek viszont nem tarthatók együtt, mert ebben az esetben mindenképp területvédő magatartásra számíthatunk.

A terrárium talaja rostos darált tőzeg vagy kókuszrost-zúzalék esetleg apró fenyőkéreg lehet, legalább 8-15 cm vastagságban, a nőstény fészeképítő munkálatainak megkönnyítésére.

A berendezéshez válasszunk olyan levélszerkezetű növényt, amin a vízcseppek hosszú ideig megmaradnak, mert állatkáink előszeretettel fogják vízigényüket innen fedezni. Ilyenek például a szobaspárga-fajok (Asparagus sp.), az aprólevelű szobapáfrányok (Nephrolepis sp., Davallia sp., Blechnum sp., Adianthum sp. stb.), valamint a szakálltillandsia (Tillandisa usneoides). Természetesen alkalmaznunk kell azért merevebb ágú, erősebb levelű növényeket is, felületnövelés és esztétika céljából. Alkalmasak lehetnek: szobafikusz (Ficus benjamina ’Natascha’), deltoidlevelű gumifa (Ficus deltoidea), sárkányfa (Dracaena marginata). Aki nem érez kellő affinitást az élőnövények iránt, manapság már elég széles választékot talál igényes műnövényekből is. Ezek ugyanúgy megfelelnek az állat számára, de kevesebb gond van velük, hiszen nincsenek cserépben, bármilyen alakzatban elhelyezhetők a terráriumon belül és tisztításuk is egyszerűbb.

Fényigényük kielégítésére és a D-vitamin tökéletesebb beépülése céljából, valamint az élő növények fejlődésének érdekében UV B 5.0-s fénycsövet kell alkalmazni. Célszerű ezt automata időkapcsolóra kötve, legalább napi 10 órában üzemeltetni.

Hőmérsékletigényük közepesnek mondható, nappal a szobahőmérséklet (25 °C) ideális, éjszaka viszont 18 °C-ra is lehűlhet a levegő. A páratartalom természetesen az élőhelyből következően magas legyen, 60-70%-os. Ezt a kézipermetező napi használatával érhetjük el.

Táplálásukra megfelel az összes tenyésztett „rovarféle”: házilégy és lárvája, lisztbogár és lárvája, viaszmoly és lárvája, a tenyésztett tücsökfajok légyméretű példányai. Szabadban gyűjthető fajok: sáskák-szöcskék megfelelő méretű képviselői, molylepkék, pókok, zengőlegyek, kisebb méretű bogárlárvák. Különösen kedvelik a szárnyas, repülő zsákmányt.

Nagyon fontos megemlíteni, hogy minden etetéskor a táplálékállatokat vitaminporral „panírozzuk” be. Erre megfelel az a 4-5 fajta készítmény, melyet a jól felszerelt hazai szakkereskedésekben kaphatunk.

Tenyésztés:

Ha külön terráriumban neveljük a két nem képviselőit, akkor pároztatáskor a nőstényt helyezzük át a hímhez. Együtt nevelés esetén az állatok viselkedését figyelve szerezhetünk tudomást az udvarlás, a párzás és a vemhesség tényéről. Az udvarlás ennél a fajnál nem annyira a bólogatásokra épül, hanem inkább a hím pózolásában és szaggatott mozgásában merül ki. Ha a nőstény kész a párosodásra, a többi fajhoz hasonló reakcióval válaszol, ha viszont elutasító, rövid torzsalkodás után inkább menekülőre fogja a dolgot.

A párzás 10 perctől 45 percig is eltarthat, és az azt követő 40-50. napon 10-15 tojás lerakására számíthatunk. Az együtt tartott egyedeket ilyenkor a zavartalan tojásrakás érdekében mindenképp külön kell választanunk.

A tojásokat a lerakás után azonnal keltetőbe kell helyezni, közepesen benedvesített perlit vagy vermikulit közegbe. Keltetési hőmérsékletük a többi fajhoz képest elég speciális, mivel 5-6 °C-os ingadozást igényelnek a keltetési időszak során. Az első 4-5 hónapban 26 °C körüli, majd a kelés előtti 1-2 hónapban 22 °C körüli hőmérséklet ajánlott. A kikelő gyermekek nevelése is a többi fajtól némileg eltérő annyiban, hogy az első időszakban szüleiknél alacsonyabb hőmérsékleten tarthatók. Táplálásukra kiválóan megfelelnek a méretükhöz igazodó, tenyésztett és szabadban fogott hatlábúak és lárváik. Amíg a fiatalok közti rivalizáció nem alakul ki, kisebb csoportban együtt tarthatók. Ivarérettségüket 6-8 hónapos korukra érik el.

Jótanács kezdőknek:

Ha ezt a kis helyigényű, szobahőmérsékleten jól tartható fajt választjuk kedvencnek, ügyeljük arra, hogy lehetőség szerint tenyésztett és ne vadbefogott állatot vásároljunk. Ugyanis a vadbefogott példányoknál számos probléma merülhet fel, mint például az erősebb stresszérzékenység, ami nagy eséllyel addig is fajulhat, hogy kézhez szoktatásuk nagyjából lehetetlen, valamint az esetleges élősködőfauna akár bőséges jelenléte. A külső szemlélő számára pedig igen nehéz lehet az állat korának meghatározása, (ha csak nincs kéznél a NASA által kifejlesztett „szénizotópos kaméleon-kormeghatározó kézikészülékünk…”), ami azt is eredményezheti, hogy tudtunkon kívül egy élete utolsó hónapjaiban lévő példányt kapunk.

A tenyésztett egyedek nevelése viszont sokkal könnyebb, és igazi család kedvence válhat belőlük.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://juc1us.blog.hu/api/trackback/id/tr361678480

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.